Porcsérülések
Gyűrűporc sérülések, „Porcleválás”
A porcsérülések kifejezést az orvosok és a betegek is keverve használják, jelentheti a porcgyűrűk sérülését, de a porcfelszínek sérülését is. Ebben a fejezetben a porcgyűrűk sérüléseit tárgyaljuk. A porcgyűrűk legtöbbször a térd hajlítása mellett a lábszár erős kirotációja (belső porcgyűrű), vagy erős berotációja (külső porcgyűrű) esetén sérülnek. A gyűrűporcok sérülése kialakulhat túlterhelés hatására is. Gyakran jár együtt a térd instabilitásával vagy tengelyeltérésével. Elsősorban a külső porgyűrűnél fordul elő, hogy nem félhold, hanem inkább korong alakú, ennek sérülékenysége nagyobb. A sérült meniscus pereméről ciszta indulhat ki.
Tünetek, a sérülés súlyossága
A sérülés után legtöbbször a sérült oldali ízületi rés erősen fájdalmassá válik, jelentős duzzanat nem, esetleg később alakul ki. Amennyiben a sérült porc beakad, az ízületet teljesen kinyújtani nem lehet. Sokszor a sérülés után a porcdarabka ismét „kiakad", és csak hosszabb idő után kezd „akadozni". Krónikus esetben terhelési, mozgási és rotációs fájdalmak jelentkezhetnek. A mozgó porcrészlet vagy a ciszta tapintható lehet.
Pontos diagnózis
Fizikális vizsgálat mellett rtg, esetleg MR-felvétel alapján.
Kezelés
Műtét (a porcdarab eltávolítása vagy visszavarrása). A meniscus sérülés ellátása manapság artroszkóppal történik, hagyományos vágás legtöbbször nem szükséges.
Rehabilitáció
Sportolóknál gyógytorna minden esetben indokolt.
Sportba való visszatérés
Minimum 2-3 hét az „ideális". Visszavarrás esetén 2-3 hónap szükséges.
Megelőzés
Túlterhelés kerülése, instabilitás vagy tengelyeltérés korrekciója.
Megjegyzések
Biztos diagnózis esetén minden esetben műtét javasolt, mivel a leszakadt porcdarab gyorsan porckopást idézhet elő. Műtét után rögzítés nem indokolt (kivétel visszavarrás). Tehermentesítés nem szükséges. Korai visszatérés és rehabilitáció hiánya tartós fájdalmakhoz vezethet. Ultrahang vizsgálat a diagnózis felállításához nem elég pontos, ezért nem elfogadott.
Forrás: sportorvos.hu